Feltett szándékunk ezzel a bloggal, hogy megtanítjuk neked a leggyakrabban előforduló könyvelési tételeket, azoknak is a gyakorlati oldalát.
A tárgyi eszközökről hosszasan beszélgethetnénk és meg is tesszük majd egy másik alkalommal sokkal bővebben. Most azonban csak röviden, tömören, velősen, hogy legyen türelmed végigolvasni és ha megérted, miről beszélünk, ez után a bejegyzés után teljesen magabiztosan fogod kezelni a beszerzett eszközt.
A mérleg tagolásáról és tételeinek tartalmáról a Számviteli törvény (2000. évi C. törvény, Sztv.) rendelkezik:
24. § (1) Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.
(2) A befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket kell besorolni.
26. § (1) A tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését.
Az alap kontírozás a következő:
a) Jószág állományba vétele, beszerzési ár elszámolása
T: 161 Befejezetlen beruházások
K: 455 Beruházási szállítók
b) Kapcsolódó áfa (nem ingatlanhoz tartozó)
T: 466 Előzetesen felszámított áfa
K: 455 Beruházási szállító
c) Kapcsolódó áfa ( ingatlanhoz tartozó)
T: 466 Előzetesen felszámított áfa
K: 467 Fizetendő áfa
d) Aktiválás
T: 12/13/14 Ingatlanok/Műszaki berendezések, gépek, járművek/Egyéb berendezések, gépek, járművek
K: 161 Befejezetlen beruházások
Értékcsökkenés:
a) Terv szerinti értékcsökkenés
T: 571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás
K: 129/139/149/159 Tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenése
b) Terven felüli értékcsökkenés
T: 866 Értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés
K: 128/138/148/158 Tárgyi eszköz terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása
c) Terven felüli értékcsökkenés visszaírása
T: 128/138/148/158 Tárgyi eszköz terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása
K: 966 Visszaírt értékvesztés és terven felüli értékcsökkenés
Ebbe most mélyebben ne menjünk bele, rengeteg dolog merülhet még fel az eszközökkel kapcsolatban, egy bejegyzés nem lenne erre elég és most nem is az elméleti dolgokat szeretném taglalni, hiszen azt bárhonnan megtanulhatjuk, akár a főiskolán vagy a mérlegképes tanfolyamokon is.
Amire a címben utaltam, arra akkor kell felhívni a kedves ügyfeleink figyelmét, amikor a vállalkozás eredményét átbeszéljük egy személyes konzultáció keretében.
Egy-egy ilyen alkalommal megvizsgáljuk, hogy mennyi a vállalkozás házipénztára, nyeresége. Ha mindkettő magas, akkor az alábbiakat szoktam javasolni:
- hozzuk előre az esetlegesen tervbe vett beruházásokat, tárgyi eszköz beszerzéseket;
- ha van olyan eszköz, ami az ügyvezető, vagy házastársa, szülei, gyermekei tulajdonában van, de a társaság használja, azt a társaság vásárolja meg.
Ez általában meg is történik és amikor a számla hozzám érkezik és én azt lekönyvelem, akkor jön a meglepetés. Ugyanis, amikor a következő alkalommal újra átbeszéljük a vállalkozás helyzetét, az ügyvezető döbbenten tapasztalja, hogy hiába hozott 4,5 MFt+ÁFA összegű tárgyi eszköz beszerzésről készpénzes számlát, csak a pénze csökkent, az eredménye pedig szinte ugyanannyi maradt! (Azt tudjuk ugye, hogy csak olyan adóalanynak fizethetünk egyszerre ki ennyit készpénzben, aki nem kötelezett bankszámla nyitására, mert egyébként a határ 1,5 MFt szerződésenként és havonta?!)
Mi ennek az oka? Miről világosítsuk fel a vállalkozónkat mindenképpen?
- A tárgyi eszköz beszerzése mindenképpen csökkenti a vállalkozás pénzkészletét a számlán található fizetendő összeggel. Ha készpénzben fizeti ki, akkor a pénztárat; ha utalással, akkor a bankban lévő pénzt.
- Nettó 100 EFt alatti beszerzés – a pénz csökkentésén kívül – azonnal elszámolható költségként a Sztv. szerint. Egyszerűsítsünk! Könnyebb megérteni, ha ennyiben maradunk, ne kezdjük el magyarázni, hogy van, amit két év alatt lehet leírni, stb…. Legyen 100 EFt alatti és 100 EFt feletti eszköz.
- Nettó 100 EFt feletti beszerzés esetén – a pénz csökkenésén kívül – csak az eszköz tárgy évre eső arányosított értékcsökkenése számolható el költségként! Képzeljük el azt a meglepetést egy évi 20% értékcsökkenéssel számolva, ha az eszközt (az év végi nyereséget – és ezzel a társasági adót – csökkentendő) a vállalkozó pl. december 30-án szerzi be és azonnal üzembe is helyezi, tehát aktiváljuk. Ha arányosítva számoljuk el az értékcsökkenést, elenyésző összeggel fog csökkenni az eredménye, de legalább a társaság magas pénztárát csökkentette.
Sokkal egyszerűbb ezen információk birtokában megtervezni az év végi eredményt valamint a fizetendő társasági adót. Arról nem is beszélve, hogy komoly vitákat kerülhetünk el, ha felhívjuk a figyelmet erre a fontos dologra, hiszen ez a mi feladatunk, a vállalkozó ezzel egészen biztosan nincs tisztában.