Ma volt egy érdekes beszélgetésünk a facebook csoportunk egyik tapasztalt tagjával a PTGSZLAH adatszolgáltatással kapcsolatban, ami után a NAV-ot is meginterjúvoltuk közös erővel, hát na… leírnám a tapasztalataimat, hogy tudjátok, mi a helyzet.
Az egész abból indult, hogy a kolléganő feltett a csoportba egy NAV-os tájékoztatót, ami – bár nem mostani, de – a legfrissebb információkat tartalmazza ezzel kapcsolatban.
Láttam már más könyvelői csoportban is a tanakodást, de nem nagyon tulajdonítottam neki jelentőséget, hiszen már jó ideje csináljuk; az adatszolgáltatásba több cégünk is a kezdetektől beleesett. Az adatszolgáltatásra kötelezettek köre bővült, tehát több kollégának kell megtanulnia, mi is a teendő.
Én akkoriban egy másik, régebbi, szintén a NAV oldalán található tájékoztatóból és természetesen az áfa törvényből merítettem az ezzel kapcsolatos ismereteimet és ezek alapján küldjük az adatszolgáltatásokat minden tárgyhót követő hó 15-ig teljes biztonsággal. Ezért is fordulhatott elő, hogy amikor a kollegina megkért, hogy járjak utána én is a dolognak, gyorsan átfutottam a tájékoztatót és nem értettem a problémát. Aztán felhívott, megbeszéltük és rá kellett jönnöm, hogy azért egy kicsi gond mégiscsak van azzal a tájékoztatóval.
Itt találjátok, csak hogy tudjátok, miről beszélek:
http://www.nav.gov.hu/nav/online_penztargepek/uzemeltetok_cikkek/Adatszolgaltatasi_kot20150304.html
Kezdjük azzal, hogy mi is a feladat.
Vannak az online pénztárgép használatára kötelezettek, akik ha nem szereznek be pénztárgépet, akkor minden pénztárgépes nyugta helyett kiállított számláról adatot kell, hogy szolgáltassanak a NAV felé havonta – a tárgyhót követő hó 15-ig – a PTGSZLAH nevű nyomtatványon.
A pénztárgép használatára kötelezettek listáját megtaláljuk a 3/2013 (II.15) NGM rendelet 1. sz. mellékletében (plusz még olvassuk hozzá a szeptember 30-tól kötelezetteket).
A hangsúly itt azonban azon van, hogy pontosan mely számlákról is kell adatot szolgáltatni…
Azt tudjuk – és a tájékoztató alján is fel vannak sorolva a törvényhelyek -, hogy az áfa törvény szerint vannak olyan esetek, amikor kötelező a számla kiállítása, tehát azt nem a pénztárgépes nyugta helyett állítjuk ki, ebből következően ezeket a számlákat nem kell jelenteni.
Egyet emelnék ki ezek közül, ami miatt mi elgondolkodtunk. Idézem a tájékoztatót:
„I. Fennáll az adatszolgáltatási kötelezettség
Amennyiben az adóalany azért mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, mert a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő nem adóalany az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítésig vagy a teljesítés napján készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel részére maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri, úgy az adóalany nyugta kibocsátásáról köteles gondoskodni (a pénztárgép használati kötelezettséget eredményező tevékenysége tekintetében pedig kizárólag gépi nyugtát állíthat ki).”
Tehát ha az ügyfél nem kér számlát, de nekünk nincs pénztárgépünk (vagy van) és ezért számlát állítunk ki a készpénzes, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel rendezett ügyletről, azt jelentenünk kell.
„II. Nem áll fenn az adatszolgáltatási kötelezettség
Kötelező a számlaadás abban az esetben, ha a termék nem adóalany beszerzője, szolgáltatás nem adóalany igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét a teljesítésig vagy a teljesítés napján készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel nem téríti meg, vagy megtéríti ugyan, de az adóalanytól kéri a számla kibocsátását.„
Látjuk a különbséget ugye?
Ha az ügyfél kéri a számla kiállítását, akkor azt mi nem a pénztárgépes nyugta helyett állítottuk ki, hiszen ebben az esetben az áfa törvény szerint kötelesek vagyunk számlát kiállítani, így ezt a számlát akkor sem kell jelentenünk, ha azt készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel rendezett ügyletről állítottuk ki.
Ez teljesen érthető, nem is lenne vele gond. Sőt, akár örülhetnénk is, hiszen megúszhatjuk az adatszolgáltatásokat! Van olyan, akinek egy céggel kapcsolatban 400-500 db számlát kell felvinni ebbe a szuper kis nyomtatványba, ugyanis kézzel kiállított számláról beszélünk, amiről nyilván nem kaphatunk egy fájlt, amit könnyedén beemelünk a PTGSZLAH-ba.
Csakhogy vigyáznunk kell, mert van egy kis probléma!
Ahogy az elején írtam, megkérdeztük a NAV-ot, hogy akkor most mi is a helyzet, kell adatot szolgáltatnunk a nem adóalany partnernek kiállított készpénzes számláról vagy sem? A válasz – ahogy gondoltuk – az volt, hogy ha kéri a számlát, nem kell; ha nem kér számlát, csak mi adunk, akkor kell.
Csakhogy ki tudja azt megmondani az anyag feldolgozása közepette fél, esetleg egy hónappal az ominózus számla kibocsátása után, hogy azt ki erőltette?
Erre a NAV válasza pofonegyszerű: „Jah, ha nem tudjuk bizonyítani, hogy a partner kérte a számlát, akkor jelentenünk kell!”
Szóval ennyi a titok kérem szépen: ez a „nesze semmi, fogd meg jól” tipikus esete.
Azt gondolom, hogy egy nyilatkozat, ami arról szól, hogy „alulírott nem adóalany partner kérem a számla kiállítását” hozzátűzve a számlához, bizonyítékul szolgálhat. A kolléganő ezen felbuzdulva kért egy állásfoglalást és megígérte, hogy amint megérkezik, rendelkezésre bocsátja.
(Az megint más téma, hogy mit mondjunk a kedves ügyfélnek – aki szeptember 30-tól elvileg online pénztárgép használatára lenne kötelezett – addig? Vegyen, ne vegyen? Vállaljuk az adatszolgáltatását, vagy nem vállaljuk?)
Szóval a sztorinak bő egy hónap múlva folytatása következik…