Ma olvastam az egyik szakmai fórumon egy kis eszmefuttatást, ezért úgy gondoltam, jó lesz, ha rendbe tesszük ezeket a dolgokat.
Azt ugye már nagyon jól tudjuk, hogy az egyéni vállalkozó a törvényi szabályozás szerint pénzforgalmi szemléletű. Mit is jelent ez?
Azt jelenti, hogy az (személyi jövedelemadó törvény szerinti) adóit aszerint fizeti, ahogy a számláit kiegyenlítik. Tehát:
- a bevételei akkor számítanak bevételnek, ha azok ellenértéke befolyik akár a bankszámlájára, akár készpénzben a részére,
- a kiadásai pedig akkor állíthatók be költségnek, amikor azokat kiegyenlíti.
Remélem, ebben eddig semmi újdonság nincs.
Csakhogy vannak olyan egyéni vállalkozók, akik az áfa törvény hatálya alá is tartoznak, tehát áfa bevallást adnak be a rájuk vonatkozó időszakokra. Velük mi a helyzet?
Voltak érdekes megközelítések ezen a fórumon, hogy pl. a könyvelésből készül az áfa bevallás és az egyéni vállalkozó pénzforgalmi szemlélet alapján könyvel.
Ettől azért árnyaltabb a kép…
A hatályon kívül helyezett megfizetettségi szabály (A szabály megszüntetése)
2011. szeptember 27-éig az Áfa tv. 186. § (2)–(4) bekezdései tartalmazták az ún. megfizetettségi szabályt, amely a jelzett időponttól kezdődően nem hatályos, így azt a továbbiakban alkalmazni nem kell. Ez azt jelenti, hogy a havi bevallók a 2011. szeptember hónapról beadásra kerülő, a negyedéves bevallók a 2011. harmadik negyedévről beadásra kerülő, az éves bevallók pedig a 2011. évről beadásra kerülő áfabevallásuk kitöltésénél, illetve az ezen időszakokra vonatkozó elszámolandó áfa számolásakor már nem kötelesek a megfizetettségi szabályt alkalmazni.
Amint látjuk, 2011-ben változott a helyzet. Ettől az időponttól kezdve ugyanis a pénzforgalmi szemlélet és az áfa különvált. A levonási jog független a pénzügyi rendezettségtől!
A helyes eljárás a következő:
- A bevételt legkésőbb a 46. napon be kell állítani az áfa bevallásba, ha addig nem került kiegyenlítésre. Ha előbb kifizették, akkor természetesen már előbb bele kell tenni, a kifizetés időpontjában válik esedékessé az áfa fizetés is!
- A kiadás pedig a számlán szereplő teljesítés időpontjában szerepel az áfa bevallásban, mert alapesetben az áfa-levonási jog az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) értelmében vett teljesítéstől kezdődően gyakorolható.
- Az ún. elszámolásos ügyleteknél (Áfa tv. 58. § (1) bek.) a fizetési határidő számít teljesítésnek. Ilyen esetekben az áfa-levonási jog gyakorlásának nem feltétele az ügylet pénzügyi rendezése.
- Ez utóbbi (tehát a számla pénzügyi rendezése) csak akkor válik feltétellé, ha az áfa alany él a 2013. január 1-től alkalmazható pénzforgalmi elszámolás választásának jogával (Áfa tv. XIII/A. fejezet).
Szeretném kihangsúlyozni, hogy a fentieket az egyéni vállalkozó áfa levonási jogának helyes értelmezése miatt vezettem le.
Arra azonban figyelnünk kell, hogy – amint azt már említettem – az egyéni vállalkozó pénzforgalmi szemlélet szerint könyvelendő, tehát a költség számláit ugyan betehetjük az áfa bevallásba a teljesítési idő szerinti időszakban, tényleges költségnek azonban akkor könyvelhetjük be, amikor a vállalkozó kiegyenlítette azt!