Erre röviden és tömören az a válasz, hogy minden, amit elvállalsz és még annál is több.
Megoszlanak a vélemények szakmán belül is és most természetesen a könyvelőirodákra és a vállalkozó könyvelőkre gondolok. Ha elmész alkalmazottnak egy irodába vagy egy multihoz, akkor ott nem sok lehetőséged van meghatározni, hogy mi fér bele a munkakörödbe és mi nem.
Mi az irodánkban nagyon sokoldalúak próbálunk lenni és nem is csak azért, hogy minden áron megtartsuk az ügyfeleinket, hanem inkább azért, mert azt látjuk, hogy sok probléma másképp nem oldódik meg.
Nézzük mi az, ami minden kétséget kizáróan a mi dolgunk:
- Feldolgozzuk a könyvelési anyagot
- Bérszámfejtünk
- Elkészítjük a bevallásokat
- Adó optimalizálunk (napról napra az új információk alapján átgondoljuk, hogy kinek mi lenne a jobb adózási szempontból!)
- Elkészítjük a foglalkoztatói igazolásokat, táppénzeket, GYED igényeket
- Adóigazolásokat kérünk
- Beszámolót készítünk
A következő felsorolás olyasmiket tartalmaz, amelyek nem tartoznak a „kötelező, szerződésben vállalt feladataink” közé, de a munkánkhoz szorosan kötődnek:
- Minden bevallás elkészítése előtt átnézzük, hogy nálunk van-e a vállalkozás összes bevétel számlája vagy pénztárgép zárószalagja. Persze lehet mondani, hogy ez az ő felelősségük – mi is elmondjuk minden ügyfelünknek -, de ha nincs itt (és nem is rontott), akkor egy ellenőrzés alkalmával megbüntetik, vagy ha később megtalálja és behozza, mi fogunk önellenőrizni.
- Átnézzük a számlákat. Nem vagyunk kötelesek felülvizsgálni a számla tartalmát, de azért igenis szólnunk kell, ha nem jó az áfa mértéke, összege, fel van cserélve a vevő a szállítóval, stb.
- Banki utalásokat intézünk.
- Ha a bankszámla kivonat könyvelése közben olyan tételt találunk, amihez nem hoztak be számlát, akkor mindenképpen bekérjük. Ha nincs meg a vállalkozónál, akkor másolatot.
- Egyenlegközlőket kérünk vevő követelésekről, szállítói kötelezettségekről, kölcsönökről, hitelekről. Nem bízzuk a vállalkozóra, mert nem fogja megcsinálni, nekünk meg alá kell támasztani a követeléseket, kötelezettségeket a mérlegben.
- Év végén megnézzük, hogy megvan-e az összes bankszámla kivonat és nem annyival zárjuk le az évet, amennyit a vállalkozó behozott.
- A vállalkozóink összes alkalmazottjának személyi jövedelemadó bevallását – és persze az övékét is – elkészítjük. Régen a munkáltató készítette mindenkiét és ez nem nagyon akar elfelejtődni.
Na és most mondom, hogy mik azok, amikhez egyáltalán semmi közünk nincs, de megcsináljuk, mert rendes, segítőkész könyvelők vagyunk:
- A vállalkozó feleségének nyugdíjigényét.
- A vállalkozó alkalmazottjának szolgálati idő összeszámolási igényét.
- A vállalkozó édesanyja részére kiküldött adófolyószámla vizsgálatát.
- GYES igények vállalkozóknak, alkalmazottaknak. (Ez az ellátás mindenkinek alanyi jogon jár, semmi köze a bérhez vagy bármihez, amit mi csinálunk…)
- Az ügyfél adminisztrátora nyugdíjproblémájának telefonon való intézését, és még hosszasan sorolhatnám.
Természetesen egyik lista sem teljes körű. A célom az volt, hogy nagyjából szemléltessem a különbségeket.
A lényeg az, hogy megtehetnénk, hogy állandóan kioktatgatjuk a kedves ügyfeleket, hogy menjenek ide vagy oda a problémáikkal, de mindig tartsuk szem előtt, hogy kivel beszélünk (és hogy el is mennek ide vagy oda…). A vállalkozók igen nagy része – pláne, aki már a nyugdíj előtt áll – nemigen ért a papírmunkához és csak bennünket ismer, mint lehetőséget ügyeinek intézésére.
Hosszú évek tapasztalata mondatja azt velem, hogy jobban fogjuk érezni magunkat a bőrünkben, ha ezekre az intézni valókra nem úgy tekintünk, hogy „ehhez semmi közöm!”, „elegem van, hogy mindent nekem kell intéznem”, „ezért sem fizet semmit”…. Mi értünk hozzá, gyorsan elintézzük, akkor meg hol a gond?
Tűnjünk ki a sok könyvelő közül a frissességünkkel, az üdeségünkkel, jó kedvünkkel, segítőkészségünkkel. Hogy miért? Mert a könyvelők manapság „be vannak sokallva”, fásultak, kedvetlenek, rohanók.
Az ügyfél meg fogja hálálni azt a pluszt, amit kap. Nyilván el fogja mondani „fűnek-fának”… Abból pedig csak profitálhatunk!