Közeledik az év vége, egyre sűrűbben érdeklődnek a vállalkozóink az eredményük felől és mi is készülünk az év végére, folynak az egyeztetések, hogy minél pontosabb képet kapjunk egy-egy vállalkozónk, társaságunk jövedelmi helyzetét illetően. Az ünnepek előtt még egy nagy feladat vár ránk és a partnereinkre, hiszen némely vállalkozásunknak decemberben még „feltöltést” kell végeznünk. Nézzük, hogy mi is ez, mely adókat érinti és kik a kötelezettek?
Mint tudjuk, az adóbevételek egyenletesebb befolyása érdekében egyes adónemek tekintetében a vállalkozásoknak az adóév folyamán az előző évi eredményük, illetve az előző évek adatai alapján adóelőleget kell fizetniük. Ezen túlmenően bizonyos vállalkozásoknak az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig (naptári év szerint adózók esetén december 20-ig) meg kell becsülniük a tárgyévi adójukat és csökkentve azt a már megfizetett előlegekkel, a különbséget be kell vallaniuk és meg kell fizetniük. Ezt nevezzük feltöltési kötelezettségnek, hiszen lényegében feltöltjük a tárgyévre befizetett adóelőlegeinket a várható adó összegére.
Nagyon fontos, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) kivételével az adó megfizetése nem elegendő a feltöltési kötelezettség teljesítéséhez, hanem bevallás beadása is szükséges! Ne feledkezzünk meg róla!
A következőkben sorra vesszük azon adónemeket, melyek tekintetében feltöltési kötelezettség merülhet fel:
Társasági adó:
A társasági adó feltöltési kötelezettséget a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 26. § (10) bekezdése szabályozza. Eszerint a kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie, azzal, hogy a várható fizetendő adó – ha az adózó az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kap – e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelembevétele nélkül számított adóalap alapján megállapított adó összegével azonos. E rendelkezés arra az adózóra vonatkozik, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele meghaladta a 100 millió forintot.
Nem kell a feltöltést elvégeznie az adózónak megszűnésekor, valamint, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be, továbbá az MRP-nek, a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak, a vízitársulatnak, az alapítványnak, a közalapítványnak, az egyesületnek, a köztestületnek, az egyházi jogi személynek, a lakásszövetkezetnek, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak, a szociális szövetkezetnek és az iskolaszövetkezetnek.
A társasági adó feltöltés összegéről a 1501-es nyomtatványon (1501-01. oldal, C/15.sor) bevallást is kell adni, abban az esetben is, ha feltöltési kötelezettség nem keletkezik (az előlegek fedezik az éves adót).
Helyi iparűzési adó:
A helyi iparűzési adó feltöltési kötelezettséget az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2. számú melléklet II/A. fejezet 2/c pontja szabályozza. Eszerint a társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak az iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie.
A helyi iparűzési adó feltöltési kötelezettségről az önkormányzatok által rendszeresített nyomtatványon bevallást is kell készítenünk.
Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA):
Az EVA feltöltési kötelezettséget az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 12. § (4) bekezdése szabályozza, mely szerint az adóalanynak az adóelőleget december 20-ig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie.
A feltöltési kötelezettség minden EVA-alanyra vonatkozik, bevallási kötelezettség nem kapcsolódik hozzá.
Energiaellátók jövedelem adója:
Az energiaellátók jövedelem adójának feltöltési kötelezettségét a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 8. § (7) bekezdése szabályozza, mely szerint az adóalanynak az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie. Ez a kötelezettség nem vonatkozik arra az adóalanyra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot.
Az előleg-kiegészítésre kötelezett adóalany a várható fizetendő adó és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújt be és ezzel egyidejűleg tesz eleget az előleg-kiegészítés fizetési kötelezettségének (1501-es bevallás 1501-01. oldal, C/16.sor).
Nem kell feltöltenie az adóalanynak megszűnésekor, valamint, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be.
Hitelintézetek járadéka:
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 6. § 3. pontja szerint Az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig a hitelintézetnek a 4. § szerinti járadék várható összegének a már megfizetett járadékelőleggel csökkentett különbözetét meg kell fizetnie. E rendelkezés nem vonatkozik arra a hitelintézetre, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot.
Innovációs járulék:
Az innovációs járulék feltöltési kötelezettséget a 2003. évi XC. törvény szabályozza. A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő járulék összegére ki kell egészítenie (előleg-kiegészítés). A járulék-kiegészítésre kötelezett a várható fizetendő járulék és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújt be (1501-es bevallás 1501-01. oldal, C/17.sor) és ezzel egyidejűleg tesz eleget fizetési kötelezettségének.
Nagyon fontos, hogy a decemberi tervezést az ügyvezető és a könyvelő együttesen végezze, hiszen ne feledjük el, hogy nem mindegy, hogy milyen jellegű költségek érkeznek az év hátralévő részében. Biztosan Nálatok is előfordult már, hogy egy-egy cégvezető a tervezést elintézte volna annyival, hogy bevétel X Ft, kiadás Y Ft… Ekkor kell nagyon észnél lennünk és tudnunk, hogy melyik adó összegét mely költségek fogják befolyásolni, hiszen pl. a társasági adó tervezésekor jelentős bérleti díj a helyi iparűzési adónkat egyáltalán nem befolyásolja majd…
Fontos, hogy ezt a munkát a könyvelő és az ügyvezető részéről is a lehető legnagyobb körültekintés kísérje, hiszen az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172. § (12). pontja szerint ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét – figyelemmel az adóév során megfizetett előleg összegére is – nem fizette meg legalább 90%-os mértékben, a befizetett előleg és az adó 90%-ának különbözete után 20%-ig terjedő mulasztási bírságot fizet.
Jussanak eszünkbe a fentiek és hívjuk fel az ügyfeleink figyelmét időben a feltöltési kötelezettség fontosságára!