A gyakorlatban nagyon sokszor előfordul – mivel egy kisvállalkozásnál a könyvelő a bérszámfejtő is -, hogy egy munkavállaló bérére letiltás érkezik egy bírósági végrehajtótól vagy – mostanában egyre gyakrabban – a NAV Végrehajtási Osztályáról. Ilyenkor nem árt tudni, hogy mi a teendő, illetve tisztában kell lennünk az aktuális szabályokkal.
A Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény, Mt.) rendelkezései szerint letiltásnak, végrehajtásnak csak jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján van helye.
A jövedelem letiltás azt jelenti, hogy a végrehajtó hivatalos úton utasítja a jövedelmet biztosító szervet (munkáltató, nyugdíjfolyósító, stb.), hogy az adós jövedelméből rendszeresen vonjon le bizonyos összeget és azt utalja át a végrehajtónak, illetve a hitelezőnek.
A letiltással együtt érkezik egy válaszlevél is, melyet postafordultával, de legkésőbb 8 napon belül vissza kell küldenünk a végrehajtó szerv felé a megfelelő tájékoztatással. Ettől nem kell megijedni, csak néhány nagyon egyszerű választ várnak a következőkre:
- Mikor tudjuk levonni az első összeget?
- Mekkora összeg kerülhet levonásra jelenleg?
- Terheli-e más letiltás az adós munkabérét, mely megelőzi a jelenlegi letiltást; ebben az esetlen előreláthatólag mikor tudjuk foganatosítani a jelenlegi letiltást?
- Ha időközben megszűnt a munkavállaló munkaviszonya, melyik nappal szűnt meg, illetve van-e tudomásunk a következő munkahelyről?
- Az adós előttünk ismeretlen, a letiltást csatoltan visszaküldjük.
- Egyéb megjegyzésre is van lehetőség.
A levonást minden esetben a munkavállaló nettó – azaz adó- és járulékfizetési kötelezettség utáni – munkabéréből kell teljesíteni. Főszabály szerint az adós munkabérének 33%-a tiltható le, ezt legtöbbször bele is írják a határozatba. Vannak azonban olyan esetek, amikor ettől eltérhetünk:
- Kivételes esetben a letiltás összege elérheti a nettó munkabér 50%-át is, például tartásdíj esetén, illetve akkor, ha több letiltást egyidejűleg érvényesítünk.
- A levonást nem kell teljesíteni – a tartásdíj kivételével – a munkabérnek abból a részéből, amely a mindenkori öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegét (2015-ben 28.500 Ft) nem haladja meg. Ez nem jelenti azt, hogy például több, részmunkaidős állással ki lehet bújni a letiltás alól, ugyanis ez a mentesség csak annál a munkabérnél vehető figyelembe, amelyből elsőként tiltottak le.
- A 33%-os, illetve 50%-os határtól függetlenül levonható a munkavállaló munkabérének az a része, amely az öregségi nyugdíjminimum ötszörösét, azaz a 142.500 Ft-ot meghaladja.
Amennyiben a munkavállaló munkabérére több letiltás is érkezik egyszerre, melyek mindegyikére a munkabér összege nem nyújt fedezetet, a munkáltatónak először a végrehajtás költségeit kell teljesítenie, azt követően pedig a letiltást a következő sorrendben kell beállítania:
- gyermektartásdíj,
- jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,
- munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság,
- a büntető- és a büntetésvégrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
- adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
- egyéb követelés,
- a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.
Ha tehát a munkavállaló munkabérére gyermektartásdíj és hiteltartozás letiltás is érkezik, először a gyermektartásdíj letiltását kell beállítani – függetlenül a letiltások érkezési sorrendjétől – , s a hiteltartozás és egyéb járulékos költségei (pl. kamatok) csak abban az esetben vonhatók le, ha azt a nettó munkabér összege engedi, tehát van még levonható munkabér.
Ha a sorban azonos helyet elfoglaló több letiltás érkezik (pl. két hitel letiltása), akkor a végrehajtó határozat érkezési sorrendjét kell figyelembe venni, a második letiltás csak akkor állítható be, ha a nettó munkabér 50 %-ig van még szabad letiltható összeg. A bíróság ettől eltérő rendelkezést is hozhat, azt is elrendelheti, hogy a letiltásokat arányosan kell teljesíteni (például gyermektartásdíj esetén).
Nagyon fontos, hogy a munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló kapjon olyan igazolást, melyen szerepel a folyamatban lévő letiltás még hátralévő összege, tájékoztatásul a következő munkáltatónak, hogy a letiltás – a munkahelyváltástól függetlenül – zökkenőmentes legyen. Új munkavállalótól mi is kérjük ezt az igazolást, mert abban az esetben is meg kell kapnia, ha azon érdemi adat nem szerepel.
Tömören ennyi, amit a letiltás foganatosításáról tudni kell. Előfordul azonban, hogy a fenti ismeretek birtokában sem egyértelmű, hogy egy-egy végrehajtó iroda mit kér pontosan, ebben az esetben az a tapasztalat, hogy nagyon szívesen segítenek akár telefonon is, bátran kérjünk segítséget!